Our Services

 

Hidrológia

 

Fogalma A hidrológia a víz természeti mozgásával, eloszlásával foglalkozó, a vízforrásokat és a víz körforgását vizsgáló tudományterület. A hidrológiai szakértőt hidrológusnak nevezik, aki földtudományi, környezetvédelmi, építőmérnöki vagy környezetmérnöki végzettségű lehet. A hidrológia a vízmeteorológia, felszíni hidrológia és a hidrogeológia területeit foglalja magában, ahol a víz központi szerepet játszik. Az oceanográfia és a meteorológia nem tartozik ide, mert azoknál a víz csak egy a sok fontos szempont közül. A hidrológiai kutatások számos környezetmérnöki, környezetvédelmi és környezettervezési kérdésre is választ adnak.  

Története A hidrológia évezredek óta megfigyelés és mérnöki tervezés tárgya. Kr. e. 4000 évvel a Nílust szabályozták, hogy fejlesszék a mezőgazdasági termelést az előzőleg sivár területeken is. A mezopotámiai városokat magas kőfalakkal védték az áradástól. Az ókori görögök és rómaiak csatornákat, a kínaiak öntöző- és áradásellenőrző-rendszereket építettek. Marcus Vitruvius a Kr. e. 1. században filozófiai elméletet írt le a víz körforgásáról, amely szerint a hegyekben leeső csapadék beszivárog a földfelszínbe, és folyókat, patakokat képez az alacsonyabban fekvő területeken. Egy még tudományosabb megközelítéssel Leonardo da Vinci és Bernard Palissy egymástól függetlenül megbízható értelmezést nyújtott a hidrológiai körforgásról. A hidrológiai változókat azonban csak a 17. században kezdték kiszámítani. A hidrológia modern tudományának úttörői Pierre Perrault, Edme Mariotte, és Edmund Halley voltak. Megmérve az esőt, a vízfolyásokat és a csatornavizeket Perrault kimutatta, hogy az eső elég a Szajna táplálásához. Marriotte a folyó sebességét és a keresztmetszeti tényezőit vizsgálta ugyancsak a Szajna kiöntésekor. Halley kimutatta, hogy a Földközi-tenger párolgása megfelel a tengerbe beömlő folyók vízmennyiségének. A 18. század felfedezései Daniel Bernoulli piezométere, a Bernoulli-egyenlet, a Pitot-cső és a Chezy-képlet. A 19. században a Darcy-törvény, a Dupuit-Thiem formula és Hagen-Poiseuille kapilláris áramlási egyenlet hozott előrelépést elsősorban a talajvíz hidrológiájában. A tapasztalati megfigyeléseket racionális elemzések váltották fel a 20. században, a kormányok pedig megkezdték hidrológiai kutatóprogramjaikat. Leroy Sherman egység hidrográfiája, Robert E. Horton beszivárgási elmélete és C.V. Theis egyenlete a kúthidraulikáról kapott különös fontosságot. Az 1950-es évektől a hidrológia a hidrológiai folyamatok fizikai megértésének fejlődésével és a számítógépek megjelenésével az addigihoz képest sokkal elméletibb alapokra helyeződött.

Magyar Hidrológiai Társaság
Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.
Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
METESZ Somogy megyei Szervezete
Kaposvár Város
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság