Kapos vízrendezésének állomásai
A Kapos legkorábbi rendezési elképzelései már az 1770-es években terv alakot öltöttek Böhm Ferenc és Kríger Sámuel mérnökök munkájakénz.

A XIX. század elsõ negyedében újabb elhatározások születtek a tervek, felmérések kiegészítésével, majd Beszédes József az 1820-ban megalakult Kaposvizi Társulat igazgató fõmérnöke 1835-ig építette ki a Kapos fõcsatornát Kaposvártól a torkolatig, valamint néhány csatlakozó rövidebb szakaszon az illaszkedõ külvizi iszapfogó csatornákat.

Beszédes József nevével jelzett szabályozás után a XIX.század közepén és második felében néhány kisebb meder korekcrrekció került kivitelezésre.A rendezés után lehetõvéváló mezõgazdasági mûvelés és intenzív erdõirtások fokozott eliszapolódásokat okoztak. Az eliszapolódott vízfolyás újbóli rendezésének részletes Sárközy féle terve már az ezredfordulón elkészûlt. A kivitel 1929-31 között készült el Dombóvárig. Az alsó szakaszra 1952-ben a MEVITERV, majd 1954-ben a VIZITERV is készített tanulmánytervet.

Az 1954 évi terv megállapítása szerint célszerû megtartani a kialakult 80% rét-legelõ, 20% szántó mûvelési ág megoszlását a völgyben, mivel így elég a nyári árvizek kiöntés nélköli vezetését biztosítani. Kaposvár belterületének védelmére a 82+600-91+900 km szelvények közötti szakaszról 1951-ben készített tervet a Pécsi Vízügyi Igazgatóság. A Terv alapján az 1%-os elõfordulási valószínûségû vízhozamok vezethetõk le kiöntésmentesen (79 m³/s).

Sokéves távlatban tehát a 100 évenként egyszeri kiöntést irányzott elõ a terv. A Terv keretén belül Kaposvár belterületén 2,98 km beton támfal épült 40 cm biztonsággal és a kitermelt földbõl depóniák épültek 50 cm biztonsággal.

Az 1951 évi árvizi tapasztalatok alapján 1955-60-ban a szûk belterületi hidak nagyobb nyílásura épültek át. A Keceli hídtól felfelé a Kapos 13,6km-es felsõ szakaszára a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal készített rendezési tervet, amely alapján a rendezés 1934-ben készült el. Ekkor a hidak nagyobb része is megfelelõ nyílásúra épült át. Azóta a vízgyûjtõn jelentõsebb beavatkozás nem történt.


Árvíz
Az 1950-es árvizet követõen 1954-ben elkészült a Kapos belterületi szakaszán a súly támfalak terve majd megépítésre került. 1970 augusztus 12-én jelentõs árhullám érkezett Kaposvárra. Akkor két napig színelt a vízállás a depónia és a támfalak tetejével. A Bárdi patak vízgyûjtõjére 68 mm csapadék hullott 24 óra alatt. Az összegyülekezést elõsegítette, hogy a Bárdi patak rendezésre került és a csapadék akadálytalanul és gyorsan eljutott a Kaposig. A támfalaknál alacsonyabban fekvõ városrészben az illegális szennyvíz bekötések miatt a padlóösszefolyóknál kellett védekezni. A sok uszadék miatt fel kellett robbantani egy fahidat. Az árvíz után az illegális szennyvízbekötéseket megszüntették, a szükséges helyeken megemelték a depóniát . 2001 és 2002 között a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelentõs mértékû mederbõvítéssel rendezte a Kaposvár város alatti szakaszt, elõsegítve ezzel az árhullám gyorsabb lefutását a városról. 1970-et követõen 35 év telt el, és 2005-ben, szintén augusztusban, most nem 12-én hanem 8-áról 9-ére virradó éjszaka 86-105 mm csapadék hullott.